Elsődleges feladatnak az infláció letörését nevezte meg Kurali Zoltán, az MNB alelnökjelöltje a ma délelőtti parlamenti meghallgatásán. "Mindent meg kell tenni, hogy az infláció visszatérjen a 2-4%-os toleranciasávba" - mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságában zajló meghallgatásán, amelyről élőben tudósítottunk. Kurali Zoltán a posztjáról április 21-én távozó Patai Mihály jelenlegi MNB-alelnök helyét veszi majd át.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatójának kedd reggel lesz a bizottsági meghallgatása az Országgyűlésben. A miniszterelnök javaslatára ugyanis az MNB új alelnöke lehet. A kedd reggeli meghallgatásról a Portfolio-n élőben fogunk tudósítani.
A Portfolio Checklist különkiadásában Kurali Zoltánnal, az Államadósság Kezelő Központ január 31-én leköszönő vezérigazgatójával beszélgettünk, aki Varga Mihály pénzügyminiszter felkérésére 2019. szeptember 1-től töltötte be tisztségét. A felkérés elfogadása óta Magyarország államadósság-kezelését és az ÁKK Zrt. szakmai tevékenységét több nemzetközi szakmai díjjal is elismerték. Mivel idén márciustól a Magyar Nemzeti Bankban fog dolgozni, 2025 január 31-ével távozott az ÁKK-tól. Ennek apropóján kérdeztük a Checklist immár videós különkiadásában, hogy értékeli az elmúlt öt és fél évet, és milyen tervekkel néz a jövő elé. Az interjút február 4-én rögzítettük.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt, az Exim eddigi pénzügyi vezérigazgató-helyettesét nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.
Hoffmann Mihály február 1-jével veheti át az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetését – tudta meg a Telex a témában jártas forrásoktól, értesülésük pedig egybevág a Portfolio-hoz korábban eljutott hírekkel. Az Eximbank korábbi pénzügyi vezetője Kurali Zoltánt váltja majd a hivatal élén, aki Varga Mihályt követi a Magyar Nemzeti Bankba.
Történelmi eredmény, hogy ma már egymillió magyarnak van már állampapírja - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-videóban.
Jövőre összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a lakosságnak, ennek mintegy 63%-át az első negyedévben. Úgy gondoljuk, hogy a kamatok fele visszajön állampapírokba, a maradék pedig új megtakarításokba vándorol – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A szakember arra számít, hogy az emberek valószínűleg nem fogják tömegesen eladni a megmaradó prémium állampapírt, hiszen az infláció továbbra is jelen van, a privátbanki ügyfeleknek pedig külön üzent. Kiderültek a részletek a bejelentett állampapírcsere funkcióról is, de aki abban reménykedett, hogy megússza a visszaváltás költségét, az csalódni fog.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
400-as euró-forint árfolyam, lassabb gazdasági kilábalás, jövőre várható új jegybankelnök, átalakuló kormányzati gazdaságirányítás, 2026-os parlamenti választások - csak néhány olyan esemény, amely miatt biztosan nem fogunk unatkozni az előttünk álló 1-2 évben. Ebben a helyzetben lesz különösen aktuális és releváns a Portfolio Budapest Economic Forum című gazdasági csúcskonferenciája október 17-én. A rendezvény negyedik szekciójában kendőzetlenül beszélnek ezekről a témákról az ország legnevesebb, legismertebb közgazdászai. Most érdemes regisztrálni a konferenciánkra.
Magyarország jövőre a forinthitel-felvételre és a hazai finanszírozási forrásokra összpontosít, a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója többek között a megújult Máp Plusz-szal kapcsolatban mondott el új információkat a Portfolio befektetési konferenciáján, de arról is beszélt, hogy a jelenlegi környezetben melyik állampapírt lehet érdemes venni. Ezen felül jelezte: meglepetéssel készülnek az intézményi befektetők számára is, inflációkövető kötvény kibocsátásán gondolkozik az ÁKK.
Az ÁKK-nak nincs olyan célja, hogy érdemben emelje a mostaniról a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. Elégedettek vagyunk a piaci részesedésünkkel - mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Kurali szerint nem kell tartani attól, hogy alacsonyabb inflációs környezetben a lakosság elkezdené visszaváltani a PMÁP-okat, mivel alacsony infláció mellett a többi befektetési lehetőség is nagyjából ugyanolyan, vagy még rosszabb lesz.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatta be a költségvetés 2024-es finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A miniszter kiemelte, hogy a kormány kitart a 2,9 százalékos, törvényben rögzített hiánycél mellett, egelőre nem látják szükségesnek a költségvetés módosítását ennek érdekében. Az adósságkezelő vezérigazgatója bejelentette, hogy teljesen új lakossági termékekkel is készülnek piacra lépni 2024-ben.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatja be a 2024-es költségvetés finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója – derül ki a minisztérium meghívójából. Az esemény több érdekességet is tartogathat, így piaci szempontból is érdemes lehet figyelni.
A fejlett állampapírpiaci hozamemelkedés többféle kihívást okoz a befektetőknek és az államadósság finanszírozásában is, de ha nem romlik tovább a piaci környezet, akkor a magyar forrásbevonást jövőre is komolyabb nehézségek nélkül meg lehet oldani – hangzott el a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciájának állampapírpiaccal foglalkozó panelbeszélgetésében. A témák között felmerült az államcsőd kérdése, a megemelkedett kamatokból eredő banki és állami kihívások, a magyar költségvetési hiánycél megfinanszírozása és a kamatkiadások növekedése, valamint a magyar hitelminősítési és forintárfolyam kilátások.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
A részvényvásárlási program keretében.
Ritka nagy szerencséjük volt.
Ezt a bankot is az államnak kellett kimentenie.
A magyar kormány egy újabb éles konfliktusba keveredhet Brüsszelben.
Trump gazdaságpolitikájáról is lesz szó.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
